Önkéntesként az Ausztrál bozóttüzek területein

Nehéz elhinni, hogy lassan 3 hónap telt el mióta hazajöttem Ausztráliából, ahova gyerekkorom óta vágytam, de idáig nem jutottam el. Folyamatos blokkoló tényező volt számomra, hogy mindig azt éreztem túl sok a ráfordított repülés- és pénz arra, hogy csak egy hétre menjek, és ne lássak a kontinensből eleget ahhoz, hogy elégedetten távozzak. Ugyanezt érzem Új-Zélanddal. Ott kell lenni egy hónapot, hogy eleget lássak belőle.  Lássuk be egy hónapra felkészülni anyagilag, programtervvel, mindenfajta ismeretség hiányában bátor dolog. Hiába éltem Szingapúrban, San Franciscoban és voltam sokat Balin (most épp 3 hónapja), valahogy Ausztrália mindig csak egy álom maradt, a kifürkészhetetlen „majd valahogy, valamikor” kategória. Miközben írom Nektek ezt a blogot szeretném ha tudnátok, hogy fülig ér a szám.
Életem legjobb, legszívmelengetőbb, legkalandosabb utazása volt, és mindenkinek csak ajánlani tudom, ha megteheti mielőbb látogasson el a kontinensre, és fedezze fel annak csodálatos természeti adottságait. Az emberi kedvességről, könnyedségről, barátságosságról nem is beszélve.
Nagyon rég szerettem volna megosztani Veletek a kint szerzett tapasztalataimat, és élményeimet, de ez a fránya vírus, és a sok rémkeltő hír miatt egyszerűen azt éreztem senkit sem érdekel már mi volt Ausztráliában hónapokkal ezelőtt, pedig akkor még a csapból is a megmentendő koalák-és leégett erdőterületekről szólt minden.
Millióan adakoztunk, és szörnyülködve néztük a híreket, hogy a világ „túloldalán” mi zajlik, míg mi az akkor még biztonságosnak hitt kis hazánkban hálálkodtunk, hogy bennünket „ilyen” veszély nem fenyeget. Mindig is hajtott a vágy, hogy ott segítsek, ahol csak tudok, és mint sokan mások is bőségesen adakoztam ilyen-olyan szervezeteknek, míg egy nap egy videó hatására megváltozott bennem minden.

(tovább…)

Continue ReadingÖnkéntesként az Ausztrál bozóttüzek területein

Suzie Turner Couture fotózás New Yorkban

Sziasztok Drágáim!

Most, hogy így lementem a térképről, és meg sem állok egyre nehezebben találok rá időt, és energiát, hogy az instagrammon kívül még a blogot is gondosan vezessem, de mivel nagyon hiányzik az írás, és fontosnak tartom, hogy azokat a csodálatos embereket, együttműködőket, márkákat, és fotósokat megemlítsem, akikkel az útjaim során kollaboráltam, dolgoztam, és megismertem így több poszt fog érkezni a közeljövőben.

Abban a szerencsében volt részem, hogy legutóbb, mikor New Yorkban jártam megismertem egy csodálatos személyt, aki csatlakozott hozzánk a new yorki MET Operába egy Carmen előadásra. Suzie még az előadás előtt megérkezett hozzánk a szállodába, egy bőrönddel teli a csodálatos couture költeményeivel. Első látásra beléjük szerettem. A szabásuk, az anyaguk, a színek magukkal ragadtak így természetesen igent mondtam, amikor másnap megkért, hogy álljak modellt neki. A spontán dolgok rendszerint nagyon jól sülnek el, így még azt is bevállaltam, hogy kültéri fotózásunk legyen pláne mikor megtudtam, hogy Matt Porteus lesz a fotós, aki nem mellesleg az angol királyi család fotósa. Szerintem épp úgy elájultok a képeitől, mint ahogy én is tettem.

(tovább…)

Continue ReadingSuzie Turner Couture fotózás New Yorkban

Dina a világ körül: Vietnám

Úgy érzem mintha egy éve nem írtam volna, igazából nehezen gyűjtöm össze mennyi minden történt velem az elmúlt 3 hónapban. Kezdem először azzal, ami kirobbantotta az egész Ázsia históriát, és ami oda vezetett, hogy jelenleg Szingapúrban élek:-). Röstellem, hogy az utazások közben nem blogoltam, de meg kell valljam a vietnámi túrám nem épp úgy alakult, ahogy terveztem. Igazából az egész utazás sem úgy alakult, de mit is mondhatnék, jobban meg volt írva a forgatókönyv, mint ahogy én azt valaha elképzelhettem volna. Instagram sztoriban megosztottam veletek, hogy miért mentem ilyen messzire, azt viszont nem, hogy miért nem maradtam addig, amíg a repjegyem szólt. 
Szóval kezdjük azzal, hogy miért mentem!
Megismerkedtem valakivel, akivel már hónapok óta nem láttuk egymást, mert ő belevágott egy 7 hónapos backpack túrába. Eleinte izgalmas gondolat volt, hogy majd Balin becsatlakozom hozzá, de ahogy közelgett a dátum, ami szóban forgott a találkozásunk kapcsán egyre jobban felkeltette az érdeklődésemet a csodálatos vietnámi tájakkal, és fotókkal az úriember. Többször elhatároztam, hogy ennek semmi értelme, és hesegettem el a gondolatot, hogy ilyen messzire utazzam valaki miatt, akit valójában nem is ismertem, csak annyira, amennyire az elmúlt hónapokban online és telefonon, illetve akihez a videóhívások alkalmával közelebb kerültem.
De Bali nagyon mozgatta a fantáziám.

(tovább…)

Continue ReadingDina a világ körül: Vietnám