Nőiesen lezser – Anna Daubner SS’17 kollekció

Mindig is csodálója voltam a divatnak de valahogy sosem kerültem igazán közel hozzá.
Talán a rajongásom első tünetei akkor kezdődtek, mikor már pár hónapja komoly állásom volt 2011 környékén. A fizetésemből egyik évről a másikra havi szinten szántam egy bizonyos összeget ruhákra, cipőkre, táskákra. Emlékszem eleinte egy felsőre, vagy táskára futotta majd később a már egy új cipőt is megengedtem magamnak az albérletem fentartása mellett. De akkor még sosem gondoltam volna, hogy ennyire sokat fog jelenteni egy nap, hogy még blogoljak is róla. Későbbi posztokban olvashattok majd arról, kit-és hogyan ismertem meg, illetve arról is, hogy annak ellenére, hogy nem tartózkodom sokat Magyarországon, hogyan szerettem bele a magyar divattervezők kitartó, kreatív, és a legtöbbször világszínvonalú munkáikba.

Anna Daubner azon magyar divattervezők egyike, aki megjárta Londont és hazatérve egy egészen egyedülálló irányzatot követ.

Minden kollekciója sugároz egy bizonyos nőiességet, ami számomra visszaidézi azokat az időket, amikor a világ nem volt még ennyire fejlett, és az internet hatása alatt.

Emlékszem a tavalyi fashion week-en amikor a modellek végigsétáltak előttem valami megigézett.

Az az érzés fogott el, mintha olyan értékeket hordoztak volna magukban a ruhák, amit csak az 1940/1950-es években élő nőkben véltem felfedezni a történelem során.

Azok a nők, akik a háború előtt és alatt helytálltak, azok a tulajdonságok, az a lezserség, az a mosoly, melynek láttán érezte az ember az élet súlyát, de mégis azt suggalták, hogy könnyeden kezelik a viszontagságokat. Azokat a nőket idézte fel bennem, akiknek nem volt más választásuk, mint erősnek lenni, mindennek ellenére nőnek maradni és sokszor férfiként állni a terheket – természetesen mindezt mosollyal és eleganciával téve-.
Biztos vagyok benne, hogy sosem gondolkoztak olyan kicsinyességeken, butaságokon, hogy vajon elég vékonyak, elég izmosak, elég közismertek-e, vagy hogy éppen egy újabb Louis Vuitton-ra volna égető szükségük….

Itt most engedjétek meg, hogy visszatérjek a lényegre, ennél jobban nem szándékozom elkanyarodni, de remélem sikerült érzékeltetni, milyen csodálattal tekintek vissza azokra a nőkre, akiket legtöbbször fotókon láttam, illetve akikről leginkább csak olvastam.

Anna Daubner mindig meg tud lepni, mind az anyagválasztása, mind a vonalvezetése rendszerint egyedülálló és nőiesen lezser. Nem csoda, hogy egy pillanat alatt beleszerettem ebbe a csillogó, narancssárga szettbe, melynek ruhája, kimonója, bomber dzsekije, szoknyája is megtalálható volt Anna kollekciójában.